BB, Platon és egy halál

Az élet néha a legapróbb mozzanataiban a legszebb. Végül egy év szünet után megint eljött, láthattam és ez (ha nem is elég), de megnyugtatóan hatott rám. A lényeg, hogy él és virul.
Csak picit skizofrén ez az állapot: túl fiatal lenne hozzám, ezért soha egy lépést sem tettem felé; másfelől … na igen, és ettől görcsbe rándul a gyomrom és mintha a fogamat húznák, olyan ez a “nem akarom”. Kissé szüreális.

Aztán itt van egy haláleset is… Szomorú, ha az ember egy régi ismerőse megy el. Gyerekkorom óta ismert… Hiányozni fog.


About this entry