Vajon micsoda az, amikor sokszoros fogadkozás után, hogy ő nem szavazza meg az új egészségbiztosítási törvényt… mégis igennel szavaz. Egy ilyen ember szája egy nagy segg. Jó közelítéssel.

Sz. P.  “újságíró” elvtárs nyelve közben ezekben a seggekben van tövig…. Hányinger ez a mai magyar valóság.

Húzós hónap volt. Alig jutott magamra idő… írásra a legkevésbé. Örülök az ünnepeknek, legalább kialhatom magam. Meg egy picit csend lesz körülöttem. Csak az ajándékokkal vagyok nagyon lemaradva.. de ezzel, azt hiszem, nem vagyok egyedül. Majd a hétvégén…

Ma amúgy Bourne járt bent nálam… és nem sikerült összeszednünk az alkatrészeit. Van ilyen… majd csak sikerül kiegyeznünk valahogy.
Aztán délután Z. is felhívott…. hiányzott is már. Többször kellene ilyen….

Kissé el vagyok veszve… munka, egy csomó gondolat, meg egy rakat lényegtelen dolog között. Hetek óta tart… és kezd egy picit terhes lenni. Úgyhogy mos egyszerűen leültem és Pink Floydot hallgatok. Először valami hosszú ideje, ami csak úgy, magától jól esik. Ez már majdnem olyan mint a konyak és a szivar egy jó vacsora után.

Amúgy pedig a karácsonyon jár közben az eszem… Annyi mindent kellene még összeszervezni hozzá. Az esti vacsora amúgy is rám marad, mint mindig. Valami jó kaját kellene kitalálni hozzá…. ezzel viszont bajban vagyok. Ötletem még talán volna, de nyolc emberre úgy főzni, hogy mindenkinek tökéletes legyen… na ez nem könnyű. Le a kalappal a nők előtt (már akik egyáltalán főznek rendszeresen)…

Mire nem jó a Pink Floyd?!

Elhavazva nyakig… Alig van időm saját magamra. A melóhely kikészít idegileg lassan, a főnököm lassan minden döntési jogkörömtől megfoszt és közben teljesen hülyének néz… munka meg annyi, amit napi 48 óra alatt sem lehetne elvégezni. Magánélet… az meg egyszerűen nincs. Este már csak egy filmet nézek meg… aztán bealszom, semmi kreatív kikapcsolódás. És ez megy hetek óta… A vége vagy zárt osztály lesz vagy egy kiadós táppénz.

Milyen lehet az ember hangulata…? Egy ellenőrzésen túl, egy másik még előttem áll… Ellógtam egy esküvőt, mert nem volt kedvem boldog embereket látni… Egy barátom halálra gürizi magát… Egy másik valahogy kezd kimaradni az életemből… de ezt nem akarom. Kár, hogy csak én nem akarom…

Ráadásul alig alszom mostanság, és nem azért, mert nem tudnék. Új szomszéd… új csúcs az IQ mentesség területén. Csak a kávé mentett ma is meg az íróasztalon való alvástól.

… az bizony fokozódik, mint a legendás időkben. A testvéreméknél is megindult a munkahelyi adok-kapok… Egy rémálom lesz az egész.

Aztán Bourne… Ahogy olvasom (mert, hogy telefonálásra, meg csetre nem volt alkalmunk már vagy 2 hete) ő sincs a legjobb passzban. Hát igen, a magánélet sem egyszrű dolog. (Az sem egyszrűbb, ha nincs.) Úgyhogy a hétvégi pizzához igen csak jó bort kell találnom…

Azt hiszem spanyol vagy chile-i bor lesz. Ráadásul vörös. Azokban még nem csalódtam. (Vagy szerencsésen válogattam.)

Amúgy meg alig várom a “nyaralás” végét… elvonási tüneteim vannak sorozatok tekintetében. Igaz, hogy a 3G sokat lendít a mobil net használhatóságán, de azért még mindig elég drága dolog. Arra viszont jó egy 5 gigás csomag, hogy ebben a két hétben minden napra jusson egy film. Persze nem HD, mert arra napestig várhatnék, mire lejön.

Igaz, szabadságon vagyok… de azért csak eljutnak hozzám a munkahelyi hírek. Valahogy az az érzésem, hogy nagyon rossz időszak jön. Nem először történik meg, hogy kulcspozícióban lévő ember távozik hirtelen. Ha nem is túlzottan örülök az esetnek, de meg tudom érteni. Néha legszívesebben én is váltanék… hirtelen.

Végre elérkeztem arra a pontra, hogy elmehetek 2 hét szabira. Igaz, egy nyaralásnak jobban örültem volna, de az ősz sem rossz. Leginkább az a jó benne, hogy távol leszek az irodámtól.

Ami viszont rossz, hogy két hétig semmilyen sorozatot nem nézhetek… Ahhoz sajnos még őrült drága a mobil net, hogy a megszokott heti letöltéseimet ezen bonyolítsam. Pedig jó lenne. Azért viszek magammal pótlékot… egy rakat dvd-t. Késő esti szórakozásnak jó lesz az is.

Már megint nincs net… A szolgáltatóm ismét képtelen bármit is tenni, amivel megoldhatná a problémát. Azt hiszem ez az a pont, ahol elvesztettem a türelmemet és a maradék bizalmamat is. Sokadik alkalom, hogy csak úgy bedöglik a rendszerük és csak magyarázkodni tudnak… problémát megoldani nem.